Az írni-olvasni tudók aránya Partiumban, Székelyföldön vagy a Bánságban messze a legnagyobb volt a múlt század első felének Román Királyságában. A különbség ma is tetten érhető az egyes területek jövőképében.
A mának is sokat mondó térképet tett közzé Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Facebook-oldalán, Az 1930-as román népszámlálást követően készült összesítés azt mutatja meg, a korabeli lakosság mekkora aránya tudott írni-olvasni a Román Királyság egyes részein.
Az adatokból jól látható, hogy a zöld zónában, azaz Erdély szívében – Partiumban, Székelyföldön vagy a Bánságban – ez az arány 70–90 százalék volt, míg a keleti megyékben, azaz a román anyaországban mindössze 20–40 százalék között mozgott.
A zöld részek a történelmi Magyarország egykori határait rajzolják ki,
„egy olyan országét, amelyet papíron már évek óta feldaraboltak, de az iskola, a kultúra, a tudás mégis nyomot hagyott”,
és ezt semmilyen békediktátum vagy újrarajzolt határ nem tudta eltörölni.
„Ezek a különbségek máig visszaköszönnek a térségek fejlettségében, lehetőségeiben, jövőképében” – szögezi le a közgazdász.
Nyitókép forrása: Wikipédia
Bukarest már nem csak Ukrajna túlélését támogatná, hanem annak katonai győzelmét is – jelentette ki a külügyminiszter. Oana Țoiu szerint ez Románia biztonságát is szolgálja.
Se engedély, se ember, se haladás – így húzódik Románia legfontosabb autópályája.
Minek AUR, ha itt a PSD? Durva nacionalista fordulat jöhet a Szociáldemokrata Pártban.
A válasz nagyon egyszerű.
Románia földrajzi elhelyezkedése miatt évtizedek óta fontos tranzitország a nemzetközi drogkereskedelemben.
Mintegy 280 utas tartózkodott a fedélzeten.
A béketárgyalások folytatását Zelenszkij utasítására Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára javasolta, amit a Kreml „pozitív jelzésnek” nevezett.
Tisztességes ember a továbbiakban nem érintkezik vele, még nézőként sem.
